Az ókori görög világ

A mükénéi kor (i.e. 1800 - i.e. 1100): Az akháj görögök (hellének) kifosztották Krétát, átvették a kultúrájukat, és a Balkán déli részén városokat építettek: Mükéné, Thébai, Athén
Sötét századok (i.e. 1100 - i.e. 800): Az égei vándorlás alatt a dórok elpusztították az akháj városokat, és Peloponnésos szigetén megalapították Spártát
Spárta: Spártában diktatórikus eszközökkel próbálták meg fenntartani a vagyoni egyenlőséget, de ez csak hátráltatta fejlődésüket. Spárta katonaállam: minden férfi katonáskodik, a földet a leigázott rabszolgák művelik. helóta: földművelő rabszolga perioikosz: nem spártai szabad, aki adózik a földért Taigetos sziklája: a gyenge gyerekeket itt ölték meg krüpteia: harcossá avatás, meg kell ölni egy helótát
Az athéni demokrácia (i.e. 800 - i.e. 600): A sötét századokban az embereknek maguknak kellet megélniük, mindenki önmagának dolgozott a saját földjén, a saját eszközeivel. Kialakult a piacgazdaság és a versenyszellem. Ez óriási ütemű fejlődést indított el, de magával vonta társadalom gyors rétegződését is. Egyik súlyos következménye az adósrabszolgaság volt. A vezető politikai szerep a földbirtokos arisztokratáké lett. Az államot 9 arkhón + az Areioszpagosz irányította. iparos+kereskedő+paraszt=démosz A démosz már felvehette a harcot az arisztokráciával szemben: i.e. 621: Drakón írásos törvényeket hozott i.e. 594: Szolón betiltotta az adósrabszolgaságot, differencálta az adókat és létrehozta a kötelező közgyűlést A démosz és az arisztokrácia közt politikai egyensúly alakult ki, nem tudtak döntést hozni az állam ügyeiben -> Türannisz: "jó" diktatúra Peiszisztratosz türannosz (i.e. 560 - i.e. 527): - megteremtette a belső békét - munkát adott az iparosoknak, művészeknek - megvédte a parasztokat A türanniszra csak addig volt szükség, amíg a belső problémák megoldódtak, i.e. 510-ben elűzték a diktátort. i.e. 508-ban Kleiszthenész újjászervezte az államot: - a várost phülékre (kerületekre) osztotta - népgyűlés - ötszázak tanácsa - cserépszavazás (diktatórizmus ellen) Kialakult a demokrácia (népuralom).
A görög - perzsa háborúk (i.e. 492 - i.e. 449) i.e. 490-ban Marathonnál Miltiádész megverte Dareiosz seregeit. Ariszteidész: szárazföld Themisztoklész: tenger i.e. 480-ban Xerxész (Dareiosz fia) támadott: Leónidász spártai király: Thermopülai szorosban harcolt Themisztoklész: szalamiszi tengeri ütközet Athénnak jó üzlet volt a háború, pénzért védte meg a poliszokat: létrehozzta a déloszi szövetséget, s végül kiűzte a perzsákat. Az athéni állam virágkora Periklész idején: - klasszikus árútermelő rabszolgaság - sorsolt esküdtbíróság - 10 választott stratégosz - metoikoszok: polgárjog nélküli idegenek Spárta rossz szemmel nézte Athén virágzását: i.e. 431 - i.e. 404: a peloponnészoszi háborúban Athén teljes vereséget szenved. Nagy Sándor (Megalexandros) és a hellenizmus: i.e. 338: II. Philippos makedón király legyőzte a görögöket. i.e. 336 - i.e. 323: Nagy Sándor meghódította a Perzsa Birodalmat, elterjesztette a görög kultúrát (hellenizmus). Halála után a birodalom darabokra hullott.